Történetek a hagyatékból és még több
ARCHÍV DOKUMENTUMOK NYOMÁBAN

A kiállítás hamarosan bezárul, de még lesz két program a Budapesti Kínai Kulturális Központban JANUÁR 31-én, SZOMBATON, 11:00-15:00 óra között Nyílt nap & kurátori tárlatvezetés Szeretettel várunk minden érdeklődőt egy nyílt napra, ahol a kiállítás kurátori tárlatvezetéssel válik igazán élménnyé! Fedezd fel személyes történeteken, kutatási eredményeken és ikonikus épületeken keresztül, hogyan kapcsolódott össze a magyar építészeti gondolkodás Sanghaj modernizációjával a XX. század első felében, és miként vált mindez közös magyar–kínai kulturális örökségünk részévé. Közreműködők: • Nagy Judit Éva , a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, a kiállítás kurátora • Csejdy Virág , a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója • Varga Péter, építész, Gonda kutató A program során óránként induló, kötetlen hangulatú tárlatvezetések segítenek elmélyülni a korszakban, a magyar–kínai kapcsolódásokban és az egyes életutakban. A látogatás egyéni tempóban is lehetséges. Részvétel: ingyenes, regisztráció nem szükséges Ajánlott mindenkinek, akit érdekel Sanghaj, Kína, az építészet, a várostörténet és a magyar–kínai kulturális párbeszéd. FEBRUÁR 3-án, KEDDEN, 16:30-18:00 óra között Sanghaj modernizmusa - egy jelenség építészet és város, múlt és jelen között Előadás és beszélgetés Sanghajról, a modern városról, építészetről és a közös magyar–kínai kulturális örökségről Varga Péter építész és Gonda kutató Sanghaj XX. század eleji modernizációját kulturális és urbánus kollázsként mutatja be: különböző jogrendek, közösségek és gyors technológiai-gazdasági átalakulások találkozásán keresztül. Megtudhatjuk, miért érkeztek európai - köztük magyar - építészek Sanghajba a múlt század elején, hogyan formálódott a város modern építészeti nyelve, és milyen szerepet játszott ebben Hudec László és Gonda Károly. A prezentációt a kiállítótérben bemutatott épületek és történetek illusztrálják, majd az est kötetlen beszélgetéssel folytatódik Sanghajról, Kínáról, építészetről és személyes élményekről. Az este egyben alkalom a személyes találkozásra a kiállítás létrejöttében közreműködő magyar és kínai szakemberekkel, partnerekkel, alkotókkal és támogatókkal, akik hozzájárultak a megvalósulásához és ahhoz, hogy ilyen széles közönséget szólítson meg. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/kCVWbVApQyDhjsCn6

A résztvevő beszégető partnerek: • Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója, családtag • Csejdy Júlia, művészettörténész, a budapesti családi archívum feldolgozója, a Hudec-könyv társszerzője, családtag • Sárközi Csaba, építész Az építész hagyatéka folyamatosan felteszi a kérdést, vajon hogyan tudott az orosz fogságból érkező, I. világháborús, magyar hadifogoly ilyen sikert elérni kapcsolatok és támogatás nélkül. Tehetség és akarat elég volt? Kellett még hozzá szerencse, állóképesség és nyitottság is? Talán ez mind együtt, kiegészítve azzal a képességgel, hogy tudott nagyot álmodni. Miként volt képes Hudec László számos építészeti stílusban alkotni, egyszerre alkalmazkodva megrendelői igényekhez és alakítva azokat? Elsősorban a kínai megrendelőknek, tudta eladni a legmodernebb formai és technikai megoldásait. Ezért is szeretik annyira mai napig Sanghajban és ezért is áll a mai napig közel 70 épülete a városban. Miért vált kiemelten fontossá életműve a jelenkori kínai építészettörténet és műemlékvédelem számára is? A beszélgetést követően, a China Media Group (CMG) és az MTVA és a jóvoltából, zártkörű vetítésen tekinthető meg a CMG Hudec Lászlóról készült dokumentumfilmjének egyik része, magyar nyelven. Fotók: Centrum Media

Itt az Időtlen Modernitás c. kiállítás és volt kerekasztal beszélgetés is már a China Cultural Center in Budapest elegáns épületében! Hudec László és sanghaji magyar kortársai, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf együttesen a mai városkép majd 100 épületének a tervezői. A kiállításon szereplő archív másolatokból, eredeti dokumentumokból, interjúkból és az interaktív képernyőt használva megismerhetjük kalandos életútjaikat, emblematikus épületeiket és a korabeli Sanghaj metropolisszá válását. A kiállítás főszervezője, a Magyar-Kínai Baráti Társaság. Büszkék vagyunk, hogy szakmai partnerként is hozzájárulhattunk a kiállítás megvalósuláshoz. Igazán nagy élmény volt, hogy két leszármazott, akik még találkozhattak az építészekkel személyesen is jelen voltak: Sömjén Rudolf fia, Giora Sömjén és Hudec László unokahúga, Dr Jánossy Eszter. A kiállítás nyitva február 6-ig! Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 77. Nyitvatartás: kedd-szombat: 10:00-12:00 és 13:30-17:00, vasárnap és hétfőn zárva (Az utcai bejáratnál csengetni kell és a hátsó udvar felől megközelíthető az épület bejárata) A Hudec Kulturális Alapítvány nevében a megnyitón köszöntőt mondott Csejdy Virág “10000 km-re innen keletre, 107 évvel ezelőtt indult el ez a történet. Felemelő érzés kimondani ezeket a számokat és átélni ezeket a tér és időbeli távolságokat a valóságban. Szerencsés vagyok, hogy Sanghajban láthattam azt az építészeti hagyatékot, amit Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf teremtett. A Hudec Kulturális Alapítvány alapítójaként és a budapesti Hudec rokonság tagjaként volt lehetőségem ezt a távolságot többször is megtapasztalni. Az alapítvány története 2008-ban indult, egy régi, budai villalakásban, Dr. Jánossy Eszterék otthonában. Ott kezdtük el kipakolni a szekrények mélyén lapuló családi hagyatékot és döbbentünk rá, hogy micsoda kincseket őrzött meg az utókornak dédnagyanyám, Hugyecz Jolán, Eszter édesanyja. Azóta ezekből a kincsekből kiállítások, publikációk, dokumentumfilmek, együttműködések és még barátságok és születtek itt Magyarországon és Sanghajban egyaránt. És milyen örömteli, hogy ez a történet nem ért végett, sőt bővül és színesedik, ahogy ez a kiállítás is mutatja. Mint az alapítvány vezetője és a hagyaték kutatója, célom, hogy a megőrzött archívum és általa Hudec világtörténelemmel átitatott életútja és páratlan építészeti munkássága új együttműködésekre és az eddigi kapcsolatok bővítésére adjon lehetőséget a két kultúra, a két ország között, áthidalva a 10000 kilométernyi távolságot.”

Nagy sikerrel zajlott le az Inside Out / Hudec Code kiállítás megnyitója Sanghajban szeptember 30-án. Az ünnepélyes eseményen köszöntőt mondott Bolla Szilárd, Magyarország főkonzulja, Fülöp János Róbert, Magyarország oktatási és kulturális konzulja, a Sanghaji Nemzetközi Kulturális Szövetség képviseletében Yang Yan, Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány vezetője, a kiállítás kurátora és Xu Ming, várostörténész, a kiállítás kínai kurátora. Az esemény szervezője, moderátora a kiállítás másik kínai kurátora, Hu Yihan volt. Videóüzenetben az egyik unoka is, Alvin Hudec is köszöntötte a kiállítást Kanadából, kinek segítségével Hudec László 16 mm-es filmkockái is bemutatásra kerültek. A megnyitó vendégei voltak a Hudec-téma régi szakértői és támogatói, Hua Xiahong professzor asszony, Michelle Qiao újságíró, Nagy Judit a Magyar Kínai Baráti Társaság elnöke, Tina Kanagaratnam a Historic Shanghai szervezet vezetője valamint a kínai és a magyar média képviselői. A megnyitó során Csejdy Virág, Hudec László déd-unokahúga, a budapesti családi hagyaték gondozója tartott tárlatvezetést az archív dokumentumok és fotók között elmesélve azok történeteit, Hudec László magyar nyelven írt leveleinek és saját készítésű képeslapjainak tartalmát. A kiállítás célja, hogy egyszerre mutassa be Hudec építészeti hagyatékát, személyiségét és a modernizmust megélő korabeli várost. A látványos kortárs design elemek alkalmazásával a kínai kurátorok célja, hogy minél szélesebb közegben tudják népszerűsíteni a város multikulturális értékeit, történetét. Az archív kiállítási tárgyakon és dokumentumokon keresztül Hudec László családi hátterét, építészeti képzését, kalandos életútját és kulturális nyitottságát ismerhetik meg a látogatók. Kiemelten fontos az a két portfolió album másolata, amelyben az építész saját válogatású épületei elevenednek meg korabeli fotókon keresztül. A kiállítás 2025. január 8-ig látogatható és számos kapcsolódó programot is szerveznek a kínai partnerek. A kínai címet, Hudec Code (邬达克密码) használó WeChat oldalon lehet erről tájékozódni.

Hudec László, a Besztercebányán született magyar építész, a XX. század első felében élt Sanghajban. Ikonikus épületei ma is meghatározzák az ázsiai metropolisz városképét, a Hudec nevet sokan ismerik, épületeit számon tartják és megőrzik. A névhez kapcsolódóan 2008 óta számos kiállítás, konferencia, könyv, film, városismereti séta, örökségvédelmi program, nemzetközi oktatási együttműködés vette kezdetét és vált ezek fontos partnerévé a magyarországi Hudec Kulturális Alapítvány. A családi archívumot gondozó szervezet a 2024-es Inside Out kiállításhoz eddig nyilvánosan nem szereplő dokumentumokkal és fotókkal járult hozzá.

A 100 napos kiállítás megvalósulása egy új lehetőség a budapesti archívum népszerűsítésére Kínában. Ennek méltó helyszíne a Hudec által tervezett és 1932-ben elkészült Christian Literature Society Building, ahol saját építészeti irodája is működött majd 20 évig. Az épületegyüttes sajátossága, hogy ikerépület, melynek két, egymással ellenkező irányba néző, eltérő külsejű homlokzata és külön funkciója is volt. A nyugati irányba néz Christian Literature Society Building, mai sanghaji nevén Guang Xue Historical Building, míg a keleti irányba helyezkedik el a China Baptist Publication Society épülete. Tudjuk, hogy a két épület tervezésében Hudec László öccse, Géza, a család legfiatalabbja is közreműködött, ki 1933-ban bekövetkezett tragikus haláláig a bátyja irodájában dolgozott. Az épületegyüttest 2010-ben kezdték el felújítani és belső tereit új funkciókkal ellátni. Ma már teljes fényében, korszerűsítve működik mint a Bund területén megvalósult "ROCKBUND" projekt egyik fontos irodaépülete. Mi is a ROCKBUND? Ahogy magukat definiálják: "A ROCKBUND egy művészeti és kulturális platform, amely a határok mentén helyezkedik el — sosem szokványos vagy kiszámítható, mégis vonzó és kívánatos. Bár a kultúra peremén működik, a márka nem elérhetetlen, és célja, hogy a kulturális élményeket hozzáférhetővé tegye a szélesebb közönség számára." Bővebben: https://www.rockbund.com/en/page/detail/8bbKZ.html

Egy izgalmas kiállításon fog szerepleni számos Hudec tárgy, köztük a fenti portré is A festményt az Ázsiában nagy karriert befutó, Máriapócson született Tatz László készítette 1935-ben Sanghajban L. E. Hudecről és eddig nem volt bemutatva sehol. Az amerikai rokonságtól érkezett műtárgyat nagy örömmel kölcsönöztük a most nyíló kiállításhoz. A gazdag budapesti Hudec-hagyatékból más izgalmas dokumentumok is szerepelnek majd, ajánljuk mindenkinek, akit érdekel az építészet, Ázsia, a kultúrák kölcsönhatás.... Bővebb infó a kiállításról a Műcsarnok honlapján .

Értékes dokumentumot osztott meg velünk Alvin Hudec, Hudec László unokája. A díszes oklevélről megtudhatjuk, hogy a kir. József-műegyetem - a mai Budapesti Műszaki Egyetem (BME) - építészeti képzése során Hudec matematikától a mechanikán és a szilárdságtanon át az építési tervezésig milyen szigorlatokat tett le. Az eredetivel azonos másolatot nem tudni pontosan mire használta, de az 1920-as dátum alapján valószínűsíthető, hogy az építész diploma sanghaji honosítása volt a cél. Az oklevél teljes zsövege: Építész Oklevél Mi, a Magyar Királyi József Műegyetem Rektora, az Éptész Szakosztály tantestület nevében és annak dékánja Hugyecz László urat, ki Besztercebányán 1893-ban született és műszaki tanulmányait a királyi József-műegyetemen az 1913-14-ik tanévben végezte és ezen oklevél megszerzésére a királyi József-műegyetemen a metmatikából, a mechanikából, az ábrázoló geometriából, ábrázolástanból, a középítéstanból, az építési műtörténetből és építési tervezésekből szabályszerúen tartott sztigorlatoknak megfelelt és ezáltal a tudományokban szerzett képzettségét a szabályzsrűen alakított szigorlati bizottságok előtt bebizonyította, a ránk ruházott hatalomnál fogva ezennel építésznek elismerjük és valljuk. Minek hiteléül ezen oklevelet kiszolgáltattuk, a királyi József-műegyetem nagyobb pecsétjével valamint sajátkezű aláírásunkkal megerősítettük. Kelt, Budapest, 1914 június 18-án Dr Rados Gusztáv saját kezüleg, a királyi József-műegyetem rektora, Süpkész Sándor saját kezüleg, az építész szakosztály dékánkja Bizonyítom, hogy jelen másolat az előttem felmutaott 3 koronás bélyeggel elátott eredetivel szórul-szóra megegyezik. Budapesten, 1920. október 26-án Csorba Sándor, műegyetemi titkár






