Új Hudec kiállítás készül Sanghajban

2024. szeptember 4.

Jön az új Hudec kiállítás Sanghaj legelőkelőbb negyedében, a Bundon

A 100 napos kiállítás megvalósulása egy új lehetőség a budapesti archívum népszerűsítésére Kínában. Ennek méltó helyszíne a Hudec által tervezett és 1932-ben elkészült Christian Literature Society Building, ahol saját építészeti irodája is működött majd 20 évig. Az épületegyüttes sajátossága, hogy ikerépület, melynek két, egymással ellenkező irányba néző, eltérő külsejű homlokzata és külön funkciója is volt. A nyugati irányba néz Christian Literature Society Building, mai sanghaji nevén Guang Xue Historical Building, míg a keleti irányba helyezkedik el a China Baptist Publication Society épülete. Tudjuk, hogy a két épület tervezésében Hudec László öccse, Géza, a család legfiatalabbja is közreműködött, ki 1933-ban bekövetkezett tragikus haláláig a bátyja irodájában dolgozott. Az épületegyüttest 2010-ben kezdték el felújítani és belső tereit új funkciókkal ellátni. Ma már teljes fényében, korszerűsítve működik mint a Bund területén megvalósult "ROCKBUND" projekt egyik fontos irodaépülete.
Mi is a ROCKBUND? Ahogy magukat definiálják: "A ROCKBUND egy művészeti és kulturális platform, amely a határok mentén helyezkedik el — sosem szokványos vagy kiszámítható, mégis vonzó és kívánatos. Bár a kultúra peremén működik, a márka nem elérhetetlen, és célja, hogy a kulturális élményeket hozzáférhetővé tegye a szélesebb közönség számára." Bővebben: https://www.rockbund.com/en/page/detail/8bbKZ.html

A kiállítás magyar kurátora, Csejdy Virág szerint: "Hudec László (1893-1958) építészeti és kulturális öröksége egyszerre képviseli Sanghaj háború előtti aranykorát és egy 20. századi alkotó ember gondolkodását, aki nyitott volt az innovációra, a kulturális sokszínűségre és túlélve a történelem viharait belülről építkezett. Célunk, hogy a kiállítás látogatói megismerjék Hudec személyiségét az újonnan feltárt hagyatéki dokumentumokon, tárgyakon, nyilvánosan most először szereplő archív anyagokon keresztül és talán bizonyítást nyer, amit levontam tanulságként 16 éve tartó, a Hudec hagyatékot kutató és bemutató munkámból: ha a tehetség kitartással és üzleti érzékkel párosul, a siker biztos." 

A kiállítás megálmodója, partner-kurátora
Yihan Hu, kínai média szakember, kulturális tanácsadó, aki többször is járt Budapesten, hogy megismerje Hudec kulturális gyökereit és a budapesti családi archívumot: "Sok európai városban dolgoztam és éltem, az utóbbi évben Budapestet is megismertem, az egykori dualista Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosának egyikét. Ez volt az a hely, ahol Hudec diák éveit töltötte, itt kapott jól felépített, szigorú építészeti képzést az egyik legjobb európai egyetemen, amely szilárd alapot biztosított számára ahhoz, hogy később Sanghajban számos különböző stílusú új épületet tervezzen. Hudec hazája az eurázsiai kontinensek között, a keleti és nyugati civilizációk kereszteződésében fekszik. Építészeti stílusa megtestesíti a befogadást és a sokszínűséget, mely megalapozta sikereit mert tökéletesen illeszkedett Sanghaj 20. század eleji városfejlődésének növekvő nemzetközi jellegéhez. Véleményem szerint, amit Hudec az építészeti munkásságával létrehozott, nemcsak a két város legendás története, hanem a nemzetköziesség himnusza is."


Xu Ming, az “Urban Archeo" kulturális programszolgáltató cég alapítója, valamint a kiállítás partner-kurátora szerint "Hudec nemcsak híd volt Kelet és Nyugat között, hanem Sanghaj kultúrájának is része. Közte és a város közötti kapcsolat a multikulturalizmus és a nemzetköziesség megtestesítője Sanghaj történetében. Életének legendás története a város történelmének egy nagyszerű eposza."

Által virag csejdy 2026. február 20.
Ha ezt Hudec László tudná, hogy bekerült az 1925-ben alapított, nagy presztízsű Apollo: The International Art Magazine -ba! Lúdbőrözve nyitottam ki a postaládámat mert már vártam ezt a pillantott, hogy rám nézzen az egyik kedvenc művészeti magazinom borítója, a 102. évfolyam 749. száma, benne nyomtatva Hudec László és a Hudec Cultural Foundation neve. A Covid óta kapom e-mailen a hírlevelüket, voltam előfizető is a nyomtatott verzióra. Néha elolvasom a hírlevelet, néha kevésbé, ha utazom valamerre mindig csekkolom hol, milyen kiállítások vannak. Mostanában erre nem sok esély van, ezért többnyire olvasatlanul kukázom. Így kukáztam azt az e-mailt is, amiben megkeresték az alapítványt, hogy működjön közre a cikk illusztrációjában. De valamiért - talán Laci bácsi suttogta a fülembe, hogy “csak ne olyan hevesen!” - miután kukáztam bevillant, hogy nem a szokványos címet láttam, ezért visszakerestem az e-mailt és kiderült, hogy milyen lehetőségről van szó. Sok képet küldtem mire kiválasztották ezt a Grand Theatre és Park Hotel közös archívot illusztrációnak, egy klasszikusat, ahogy ma már nem lehet lefotózni a két épületet. És milyen kellemes meglepetés volt, hogy nem csak nyomtatva, de INSTAGRAMon is megjelenhettek a képek precízen behivatkozva. Valamint hálás vagyok Edwin Heathcote-nak, hogy a híres A brutalista című filmmel hozta párhuzamba Hudec építészeti eredményeit keleten.
Által virag csejdy 2026. január 26.
A kiállítás hamarosan bezárul, de még lesz két program a Budapesti Kínai Kulturális Központban JANUÁR 31-én, SZOMBATON, 11:00-15:00 óra között Nyílt nap & kurátori tárlatvezetés Szeretettel várunk minden érdeklődőt egy nyílt napra, ahol a kiállítás kurátori tárlatvezetéssel válik igazán élménnyé! Fedezd fel személyes történeteken, kutatási eredményeken és ikonikus épületeken keresztül, hogyan kapcsolódott össze a magyar építészeti gondolkodás Sanghaj modernizációjával a XX. század első felében, és miként vált mindez közös magyar–kínai kulturális örökségünk részévé. Közreműködők: • Nagy Judit Éva , a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, a kiállítás kurátora • Csejdy Virág , a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója • Varga Péter, építész, Gonda kutató A program során óránként induló, kötetlen hangulatú tárlatvezetések segítenek elmélyülni a korszakban, a magyar–kínai kapcsolódásokban és az egyes életutakban. A látogatás egyéni tempóban is lehetséges. Részvétel: ingyenes, regisztráció nem szükséges Ajánlott mindenkinek, akit érdekel Sanghaj, Kína, az építészet, a várostörténet és a magyar–kínai kulturális párbeszéd. FEBRUÁR 3-án, KEDDEN, 16:30-18:00 óra között Sanghaj modernizmusa - egy jelenség építészet és város, múlt és jelen között Előadás és beszélgetés Sanghajról, a modern városról, építészetről és a közös magyar–kínai kulturális örökségről Varga Péter építész és Gonda kutató Sanghaj XX. század eleji modernizációját kulturális és urbánus kollázsként mutatja be: különböző jogrendek, közösségek és gyors technológiai-gazdasági átalakulások találkozásán keresztül. Megtudhatjuk, miért érkeztek európai - köztük magyar - építészek Sanghajba a múlt század elején, hogyan formálódott a város modern építészeti nyelve, és milyen szerepet játszott ebben Hudec László és Gonda Károly. A prezentációt a kiállítótérben bemutatott épületek és történetek illusztrálják, majd az est kötetlen beszélgetéssel folytatódik Sanghajról, Kínáról, építészetről és személyes élményekről. Az este egyben alkalom a személyes találkozásra a kiállítás létrejöttében közreműködő magyar és kínai szakemberekkel, partnerekkel, alkotókkal és támogatókkal, akik hozzájárultak a megvalósulásához és ahhoz, hogy ilyen széles közönséget szólítson meg. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/kCVWbVApQyDhjsCn6
Által virag csejdy 2026. január 26.
A résztvevő beszégető partnerek: • Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója, családtag • Csejdy Júlia, művészettörténész, a budapesti családi archívum feldolgozója, a Hudec-könyv társszerzője, családtag • Sárközi Csaba, építész Az építész hagyatéka folyamatosan felteszi a kérdést, vajon hogyan tudott az orosz fogságból érkező, I. világháborús, magyar hadifogoly ilyen sikert elérni kapcsolatok és támogatás nélkül. Tehetség és akarat elég volt? Kellett még hozzá szerencse, állóképesség és nyitottság is? Talán ez mind együtt, kiegészítve azzal a képességgel, hogy tudott nagyot álmodni. Miként volt képes Hudec László számos építészeti stílusban alkotni, egyszerre alkalmazkodva megrendelői igényekhez és alakítva azokat? Elsősorban a kínai megrendelőknek, tudta eladni a legmodernebb formai és technikai megoldásait. Ezért is szeretik annyira mai napig Sanghajban és ezért is áll a mai napig közel 70 épülete a városban. Miért vált kiemelten fontossá életműve a jelenkori kínai építészettörténet és műemlékvédelem számára is? A beszélgetést követően, a China Media Group (CMG) és az MTVA és a jóvoltából, zártkörű vetítésen tekinthető meg a CMG Hudec Lászlóról készült dokumentumfilmjének egyik része, magyar nyelven. Fotók: Centrum Media
TÖBB