INSIDE OUT - a Hudec kiállítás sajtóanyaga

2024. szeptember 20.

Október 1-én nyílik kiállítás Hudec Lászlóról irodájának épületében 

Hudec László, a Besztercebányán született magyar építész, a XX. század első felében élt Sanghajban. Ikonikus épületei ma is meghatározzák az ázsiai metropolisz városképét, a Hudec nevet sokan ismerik, épületeit számon tartják és megőrzik.  A névhez kapcsolódóan 2008 óta számos kiállítás, konferencia, könyv, film, városismereti séta, örökségvédelmi program, nemzetközi oktatási együttműködés vette kezdetét és vált ezek fontos partnerévé a magyarországi Hudec Kulturális Alapítvány. A családi archívumot gondozó szervezet a 2024-es Inside Out kiállításhoz eddig nyilvánosan nem szereplő dokumentumokkal és fotókkal járult hozzá.
Sajtóközlemény 2024-09-12
Által virag csejdy 2026. január 26.
A kiállítás hamarosan bezárul, de még lesz két program a Budapesti Kínai Kulturális Központban JANUÁR 31-én, SZOMBATON, 11:00-15:00 óra között Nyílt nap & kurátori tárlatvezetés Szeretettel várunk minden érdeklődőt egy nyílt napra, ahol a kiállítás kurátori tárlatvezetéssel válik igazán élménnyé! Fedezd fel személyes történeteken, kutatási eredményeken és ikonikus épületeken keresztül, hogyan kapcsolódott össze a magyar építészeti gondolkodás Sanghaj modernizációjával a XX. század első felében, és miként vált mindez közös magyar–kínai kulturális örökségünk részévé. Közreműködők: • Nagy Judit Éva , a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, a kiállítás kurátora • Csejdy Virág , a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója • Varga Péter, építész, Gonda kutató A program során óránként induló, kötetlen hangulatú tárlatvezetések segítenek elmélyülni a korszakban, a magyar–kínai kapcsolódásokban és az egyes életutakban. A látogatás egyéni tempóban is lehetséges. Részvétel: ingyenes, regisztráció nem szükséges Ajánlott mindenkinek, akit érdekel Sanghaj, Kína, az építészet, a várostörténet és a magyar–kínai kulturális párbeszéd. FEBRUÁR 3-án, KEDDEN, 16:30-18:00 óra között Sanghaj modernizmusa - egy jelenség építészet és város, múlt és jelen között Előadás és beszélgetés Sanghajról, a modern városról, építészetről és a közös magyar–kínai kulturális örökségről Varga Péter építész és Gonda kutató Sanghaj XX. század eleji modernizációját kulturális és urbánus kollázsként mutatja be: különböző jogrendek, közösségek és gyors technológiai-gazdasági átalakulások találkozásán keresztül. Megtudhatjuk, miért érkeztek európai - köztük magyar - építészek Sanghajba a múlt század elején, hogyan formálódott a város modern építészeti nyelve, és milyen szerepet játszott ebben Hudec László és Gonda Károly. A prezentációt a kiállítótérben bemutatott épületek és történetek illusztrálják, majd az est kötetlen beszélgetéssel folytatódik Sanghajról, Kínáról, építészetről és személyes élményekről. Az este egyben alkalom a személyes találkozásra a kiállítás létrejöttében közreműködő magyar és kínai szakemberekkel, partnerekkel, alkotókkal és támogatókkal, akik hozzájárultak a megvalósulásához és ahhoz, hogy ilyen széles közönséget szólítson meg. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/kCVWbVApQyDhjsCn6
Által virag csejdy 2026. január 26.
A résztvevő beszégető partnerek: • Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója, családtag • Csejdy Júlia, művészettörténész, a budapesti családi archívum feldolgozója, a Hudec-könyv társszerzője, családtag • Sárközi Csaba, építész Az építész hagyatéka folyamatosan felteszi a kérdést, vajon hogyan tudott az orosz fogságból érkező, I. világháborús, magyar hadifogoly ilyen sikert elérni kapcsolatok és támogatás nélkül. Tehetség és akarat elég volt? Kellett még hozzá szerencse, állóképesség és nyitottság is? Talán ez mind együtt, kiegészítve azzal a képességgel, hogy tudott nagyot álmodni. Miként volt képes Hudec László számos építészeti stílusban alkotni, egyszerre alkalmazkodva megrendelői igényekhez és alakítva azokat? Elsősorban a kínai megrendelőknek, tudta eladni a legmodernebb formai és technikai megoldásait. Ezért is szeretik annyira mai napig Sanghajban és ezért is áll a mai napig közel 70 épülete a városban. Miért vált kiemelten fontossá életműve a jelenkori kínai építészettörténet és műemlékvédelem számára is? A beszélgetést követően, a China Media Group (CMG) és az MTVA és a jóvoltából, zártkörű vetítésen tekinthető meg a CMG Hudec Lászlóról készült dokumentumfilmjének egyik része, magyar nyelven. Fotók: Centrum Media
Által virag csejdy 2026. január 26.
Itt az Időtlen Modernitás c. kiállítás és volt kerekasztal beszélgetés is már a China Cultural Center in Budapest elegáns épületében! Hudec László és sanghaji magyar kortársai, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf együttesen a mai városkép majd 100 épületének a tervezői. A kiállításon szereplő archív másolatokból, eredeti dokumentumokból, interjúkból és az interaktív képernyőt használva megismerhetjük kalandos életútjaikat, emblematikus épületeiket és a korabeli Sanghaj metropolisszá válását. A kiállítás főszervezője, a Magyar-Kínai Baráti Társaság. Büszkék vagyunk, hogy szakmai partnerként is hozzájárulhattunk a kiállítás megvalósuláshoz. Igazán nagy élmény volt, hogy két leszármazott, akik még találkozhattak az építészekkel személyesen is jelen voltak: Sömjén Rudolf fia, Giora Sömjén és Hudec László unokahúga, Dr Jánossy Eszter. A kiállítás nyitva február 6-ig! Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 77. Nyitvatartás: kedd-szombat: 10:00-12:00 és 13:30-17:00, vasárnap és hétfőn zárva (Az utcai bejáratnál csengetni kell és a hátsó udvar felől megközelíthető az épület bejárata) A Hudec Kulturális Alapítvány nevében a megnyitón köszöntőt mondott Csejdy Virág “10000 km-re innen keletre, 107 évvel ezelőtt indult el ez a történet. Felemelő érzés kimondani ezeket a számokat és átélni ezeket a tér és időbeli távolságokat a valóságban. Szerencsés vagyok, hogy Sanghajban láthattam azt az építészeti hagyatékot, amit Hudec László, Gonda Károly, Mátrai Béla és Sömjén Rudolf teremtett. A Hudec Kulturális Alapítvány alapítójaként és a budapesti Hudec rokonság tagjaként volt lehetőségem ezt a távolságot többször is megtapasztalni. Az alapítvány története 2008-ban indult, egy régi, budai villalakásban, Dr. Jánossy Eszterék otthonában. Ott kezdtük el kipakolni a szekrények mélyén lapuló családi hagyatékot és döbbentünk rá, hogy micsoda kincseket őrzött meg az utókornak dédnagyanyám, Hugyecz Jolán, Eszter édesanyja. Azóta ezekből a kincsekből kiállítások, publikációk, dokumentumfilmek, együttműködések és még barátságok és születtek itt Magyarországon és Sanghajban egyaránt. És milyen örömteli, hogy ez a történet nem ért végett, sőt bővül és színesedik, ahogy ez a kiállítás is mutatja. Mint az alapítvány vezetője és a hagyaték kutatója, célom, hogy a megőrzött archívum és általa Hudec világtörténelemmel átitatott életútja és páratlan építészeti munkássága új együttműködésekre és az eddigi kapcsolatok bővítésére adjon lehetőséget a két kultúra, a két ország között, áthidalva a 10000 kilométernyi távolságot.”
TÖBB