Hudec László építész diplomája
2023. július 19.
"...a ránk ruházott hatalomnál fogva ezennel építésznek elismerjük és valljuk."

Értékes dokumentumot osztott meg velünk Alvin Hudec, Hudec László unokája. A díszes oklevélről megtudhatjuk, hogy a kir. József-műegyetem - a mai Budapesti Műszaki Egyetem (BME) - építészeti képzése során Hudec matematikától a mechanikán és a szilárdságtanon át az építési tervezésig milyen szigorlatokat tett le. Az eredetivel azonos másolatot nem tudni pontosan mire használta, de az 1920-as dátum alapján valószínűsíthető, hogy az építész diploma sanghaji honosítása volt a cél.
Az oklevél teljes zsövege:
Építész Oklevél
Mi, a Magyar Királyi József Műegyetem Rektora, az Éptész Szakosztály tantestület nevében és annak dékánja Hugyecz László urat, ki Besztercebányán 1893-ban született és műszaki tanulmányait a királyi József-műegyetemen az 1913-14-ik tanévben végezte és ezen oklevél megszerzésére a királyi József-műegyetemen a metmatikából, a mechanikából, az ábrázoló geometriából, ábrázolástanból, a középítéstanból, az építési műtörténetből és építési tervezésekből szabályszerúen tartott sztigorlatoknak megfelelt és ezáltal a tudományokban szerzett képzettségét a szabályzsrűen alakított szigorlati bizottságok előtt bebizonyította, a ránk ruházott hatalomnál fogva ezennel építésznek elismerjük és valljuk.
Minek hiteléül ezen oklevelet kiszolgáltattuk, a királyi József-műegyetem nagyobb pecsétjével valamint sajátkezű aláírásunkkal megerősítettük.
Kelt, Budapest, 1914 június 18-án
Dr Rados Gusztáv saját kezüleg, a királyi József-műegyetem rektora,
Süpkész Sándor saját kezüleg, az építész szakosztály dékánkja
Bizonyítom, hogy jelen másolat az előttem felmutaott 3 koronás bélyeggel elátott eredetivel szórul-szóra megegyezik.
Budapesten, 1920. október 26-án
Csorba Sándor,
műegyetemi titkár

Ha ezt Hudec László tudná, hogy bekerült az 1925-ben alapított, nagy presztízsű Apollo: The International Art Magazine -ba! Lúdbőrözve nyitottam ki a postaládámat mert már vártam ezt a pillantott, hogy rám nézzen az egyik kedvenc művészeti magazinom borítója, a 102. évfolyam 749. száma, benne nyomtatva Hudec László és a Hudec Cultural Foundation neve. A Covid óta kapom e-mailen a hírlevelüket, voltam előfizető is a nyomtatott verzióra. Néha elolvasom a hírlevelet, néha kevésbé, ha utazom valamerre mindig csekkolom hol, milyen kiállítások vannak. Mostanában erre nem sok esély van, ezért többnyire olvasatlanul kukázom. Így kukáztam azt az e-mailt is, amiben megkeresték az alapítványt, hogy működjön közre a cikk illusztrációjában. De valamiért - talán Laci bácsi suttogta a fülembe, hogy “csak ne olyan hevesen!” - miután kukáztam bevillant, hogy nem a szokványos címet láttam, ezért visszakerestem az e-mailt és kiderült, hogy milyen lehetőségről van szó. Sok képet küldtem mire kiválasztották ezt a Grand Theatre és Park Hotel közös archívot illusztrációnak, egy klasszikusat, ahogy ma már nem lehet lefotózni a két épületet. És milyen kellemes meglepetés volt, hogy nem csak nyomtatva, de INSTAGRAMon is megjelenhettek a képek precízen behivatkozva. Valamint hálás vagyok Edwin Heathcote-nak, hogy a híres A brutalista című filmmel hozta párhuzamba Hudec építészeti eredményeit keleten.

A kiállítás hamarosan bezárul, de még lesz két program a Budapesti Kínai Kulturális Központban JANUÁR 31-én, SZOMBATON, 11:00-15:00 óra között Nyílt nap & kurátori tárlatvezetés Szeretettel várunk minden érdeklődőt egy nyílt napra, ahol a kiállítás kurátori tárlatvezetéssel válik igazán élménnyé! Fedezd fel személyes történeteken, kutatási eredményeken és ikonikus épületeken keresztül, hogyan kapcsolódott össze a magyar építészeti gondolkodás Sanghaj modernizációjával a XX. század első felében, és miként vált mindez közös magyar–kínai kulturális örökségünk részévé. Közreműködők: • Nagy Judit Éva , a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, a kiállítás kurátora • Csejdy Virág , a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója • Varga Péter, építész, Gonda kutató A program során óránként induló, kötetlen hangulatú tárlatvezetések segítenek elmélyülni a korszakban, a magyar–kínai kapcsolódásokban és az egyes életutakban. A látogatás egyéni tempóban is lehetséges. Részvétel: ingyenes, regisztráció nem szükséges Ajánlott mindenkinek, akit érdekel Sanghaj, Kína, az építészet, a várostörténet és a magyar–kínai kulturális párbeszéd. FEBRUÁR 3-án, KEDDEN, 16:30-18:00 óra között Sanghaj modernizmusa - egy jelenség építészet és város, múlt és jelen között Előadás és beszélgetés Sanghajról, a modern városról, építészetről és a közös magyar–kínai kulturális örökségről Varga Péter építész és Gonda kutató Sanghaj XX. század eleji modernizációját kulturális és urbánus kollázsként mutatja be: különböző jogrendek, közösségek és gyors technológiai-gazdasági átalakulások találkozásán keresztül. Megtudhatjuk, miért érkeztek európai - köztük magyar - építészek Sanghajba a múlt század elején, hogyan formálódott a város modern építészeti nyelve, és milyen szerepet játszott ebben Hudec László és Gonda Károly. A prezentációt a kiállítótérben bemutatott épületek és történetek illusztrálják, majd az est kötetlen beszélgetéssel folytatódik Sanghajról, Kínáról, építészetről és személyes élményekről. Az este egyben alkalom a személyes találkozásra a kiállítás létrejöttében közreműködő magyar és kínai szakemberekkel, partnerekkel, alkotókkal és támogatókkal, akik hozzájárultak a megvalósulásához és ahhoz, hogy ilyen széles közönséget szólítson meg. Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: https://forms.gle/kCVWbVApQyDhjsCn6

A résztvevő beszégető partnerek: • Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány alapítója, családtag • Csejdy Júlia, művészettörténész, a budapesti családi archívum feldolgozója, a Hudec-könyv társszerzője, családtag • Sárközi Csaba, építész Az építész hagyatéka folyamatosan felteszi a kérdést, vajon hogyan tudott az orosz fogságból érkező, I. világháborús, magyar hadifogoly ilyen sikert elérni kapcsolatok és támogatás nélkül. Tehetség és akarat elég volt? Kellett még hozzá szerencse, állóképesség és nyitottság is? Talán ez mind együtt, kiegészítve azzal a képességgel, hogy tudott nagyot álmodni. Miként volt képes Hudec László számos építészeti stílusban alkotni, egyszerre alkalmazkodva megrendelői igényekhez és alakítva azokat? Elsősorban a kínai megrendelőknek, tudta eladni a legmodernebb formai és technikai megoldásait. Ezért is szeretik annyira mai napig Sanghajban és ezért is áll a mai napig közel 70 épülete a városban. Miért vált kiemelten fontossá életműve a jelenkori kínai építészettörténet és műemlékvédelem számára is? A beszélgetést követően, a China Media Group (CMG) és az MTVA és a jóvoltából, zártkörű vetítésen tekinthető meg a CMG Hudec Lászlóról készült dokumentumfilmjének egyik része, magyar nyelven. Fotók: Centrum Media





